Bezár

A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ORGONÁI – Beszámoló a könyvbemutatóról

Április 28-án a budapesti Régi Zeneakadémia „Bach” termében került sor Enyedi Pál–Márk Attila: A magyar unitárius egyház orgonái – sorozat I. kötetének – A háromszék-felsőfehéri és a székelyudvarhelyi egyházkör – könyvbemutatójára.

Éppen egy évtizedes felfedezés nyomán indult el az a kutatómunka, melyet Márk Attila az erdélyi Árkos unitárius templomának kántora és Enyedi Pál organológus, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének tanára, a Bp-Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom orgonaművész-kántora végzett.

A kutatás egyik szála az egyházközségi levéltárakból indult, melyek régi, egyes esetekben – mint a kiindulópontnál is – ma már fel nem lelhető hangszerek dokumentumait őrzik. A másik szál a templomokba vezette a kutatókat, ahol kitartó munkával, esetleg már csak romokban, félreeső helyeken lehetett föllelni a dokumentumokban említett hangszereket.

Magyar Egyházzene folyóiratban Márk Attila első publikációja 2014-ben jelent meg „Az oklándi unitárius templom orgonáinak története” címmel (a XXI/3. számban), majd a következő két évfolyamban már Enyedi Pállal közösen írtak a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkörben talált orgonákról. (XXII/1. és XXIII/2. számokban)

A kolozsvári központú Magyar Unitárius Egyház támogatásával, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közös kiadásban most megjelent kötet a magyar unitáriusok orgonáinak történetét feldolgozó sorozat első része, melyet a tervek szerint további kettő követ majd. A szerzők sok ezer oldal kéziratos jegyzőkönyv és levelezés átolvasása és helyszíni kutatások segítségével harminchat egyházközség ötvennyolc mai vagy hajdani hangszerének históriáját és leírását adják közre mintegy 600 oldalon. A közölt dokumentum- és fényképanyag nyomán a könyv lapjain megelevenednek Székelyföld déli határvidékének, az Olt és a Homoródok mentének mindennapjai is a XIX. század elejétől. Az olvasó megismerheti az egyháztagok istenes buzgalmát, áldozatkészségét, faluközösségek összefogását, német és magyar orgonaépítők, ezermesterek munkamódszereit, bepillanthat megbecsült kántorok vagy az orgonálással még csak küszködő énekvezérek életébe. A mű nemcsak hangszer- és zenetörténeti, hanem egyház- és gyülekezettörténeti munka is. A múlt példájával, az örökség bemutatásával pedig ösztönzés a jelennek e pusztulófélben lévő hangszerkincs értő megóvására és méltó használatára.

A könyv bemutatójára 2022. április 28-án, csütörtök délután került sor a budapesti Régi Zeneakadémia „Bach” termében. A könyvet Dávid István orgonaművész, az erdélyi orgonák avatott ismerője méltatta, Márk Attila a levéltári kutatások izgalmas részleteiről beszélt, míg Enyedi Pál arról a nyomozói munkáról számolt be, melynek eredményeképpen egy ma már sajnos nem létező hangszer a templom padlásán föllelt orgonatöredékek és levéltári dokumentumok, egykori fényképek alapján rekonstruálható.
A Magyar Egyházzene XXV. évfolyamában (376–386. old.) elolvasható Dávid István méltatása.