Egyházzene.huzene és liturgia

Kiadványok kosár tartalma
A kosarad jelenleg üres.
budapestiensis-1

budapestiensis-logo

A schola cantorum szó szerinti jelentése: énekiskola. Eredetileg a pápai udvar hivatásos énekesinek együttesét jelentette, amelynek létezése a 600-as évektől bizonyítható. A kereszténység terjedésével párhuzamosan máshol is létrejöttek Nyugat-Európa szerte a schola cantorum-ok, melyek a magas színvonalú egyházi ének letéteményesei mind a mai napig. Így pl. a cambridge-i King’s College, a montserrat-i bencés kolostor szkólája, a bázeli Schola Cantorum, a római Cappella Sistina, a lipcsei Tamás-templom kórusa, avagy a Wiener Sängerknaben.

Magyarországon egy 1028-ból maradt feljegyzés szerint az esztergomi püspöki szkóla már működött. A 14–15. századbeli iratok épp azt tanúsítják, hogy „…a legnehezebb, legmelizmatikusabb tételek szóló előadása a gyermekek dolga volt…”. Az Anjou-kortól 1526-ig a budai szkóla – a pápai énekkar vezetője szerint – az egyik legjobb Európában. A török kiűzése után a püspöki székhelyek és szerzetesi iskolák is magas színvonalú szkólákat tartottak fönn egészen századunk közepéig (utána viszont néhány évtizedig korlátozottak voltak működési feltételeik).

A Schola Cantorum Budapestiensis létrejötte: 1984-ben Dobszay László javaslatára az óbudai Leövey Klára Zenei Általános Iskolában – eleinte kísérleti műhelyként, több önálló csoportban – indult útjára a későbbi Budapesti Énekes Iskola (BÉNI) A négyéves oktatási kísérlet, amelyet a Művelődési Minisztérium és az MTA Soros Alapítványa támogatott, 1988-ra alakította ki saját profilját. Ekkortól a két művészeti vezető (Mezei János és Bubnó Tamás) egységes művészi és oktatási-nevelési koncepciót vázolt fel, melynek leglényegesebb vonásai a következők:

  1. A Budapesti Énekes Iskola feladata, hogy a tanulókat kétirányú zenei tevékenyégre készítse fel: rendszeres egyházi liturgikus szolgálatra és az erre épülő (külön szó!) koncerttevékenységre
  2. A felkészítés során egyéni és közös foglalkozásokon sajátítják el a diákok a tananyagot, amely a gregorián énektől a középkori és reneszánsz műveken keresztül a barokk egyházi zenén át egészen a kortárs kompozíciókig terjed.
  3. A schola-hagyománynak megfelelően a tanulók a kezdetektől részt vesznek egyházzenei szolgálatokon, ahol tanáraikkal és más professzionista zenészekkel együtt lépnek föl, s így válnak teljes jogú zenész-partnerré.
  4. Iskolánk tanárai Pauk Anna énektanítási módszerét alkalmazzák, mely során énekes szólófeladatokra is fölkészítik tanulóinkat, hiszen a Budapesti Énekes Iskola nem kórusiskola. Növendékeink rendszeresen évközi kamarakoncerteken mutatják be felkészültségüket.
  5. A hangszertanulás a Budapesti Énekes Iskolában elengedhetetlen feltétel, melyet érettségtől függően a második vagy harmadik osztálytól kezdenek a gyermekek.

Iskolánk az 1996–97-es tanévtől kezdődően szorosan kapcsolódik a Deák Diák Általános Iskolához, ahol tanulóink a közismereti képzést kapják, és a Józsefvárosi Zeneiskolához, ahol diákjaink hangszeres és elméleti képzése folyik. Az énekes tagozat számára első osztálytól kezdődően heti két énekóra van, amihez második osztálytól két szolfézsóra kapcsolódik. Harmadik és negyedik osztályban az eddigiekhez délután heti húsz perc egyéni hangképzés és egy óra hangszeroktatás társul. Tanulóink számára délutáni kórusfoglalkozásokat biztosítunk, a legtehetségesebbek számára pedig lehetőség nyílik bekapcsolódni iskolánk koncert-együttesébe, mely heti két alkalommal próbál délutánonként.

Az együttes művészeti vezetői Dr. Bubnó Tamás és Dr. Mezei János, az eddig tanító tanárok: Csonka Szabina Babett, Dr. Dobszay Ágnes, Fehér Judit, Nemessányi Éva, Szaszovszky Ágnes, Veres Borcsi, Bubnó Márk, Kocsis Csaba, Pechan Kornél, Philipp György és Farkas Domonkos.

A Budapesti Énekes Iskola tanulói rendszeres liturgikus zenei szolgálatot látnak el, melynek helyszíne alsó tagozatban az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom, ahol tanulóink kéthetente vasárnaponként a 10 órás szentmisén énekelnek. Felső tagozatban diákjaink a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánián vezetik – a téli időszak kivételével – szerdánként este fél 6-kor a vesperás imaórát.

A Schola Cantorum Budapestiensis a liturgikus zenei szolgálatok mellett aktívan részt vesz a hazai és nemzetközi koncertéletben is. Magyarországon kívül Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Svájcban, Spanyolországban és Ukrajnában is koncertezett már. 1999-ben megalapították, és több mint egy évtizeden keresztül szervezték a Magyarok Nagyasszonya Nemzetközi Egyházzenei Fesztivált, melynek keretében számos világhírű együttes is ellátogatott hazánkba.

Iskolánknak kihelyezett tagozata működik Albertfalván, a Don Bosco Katolikus Általános Iskolában, a Prima primissima díjas Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola intézményi keretein belül, melynek vezetője Csonka Szabina Babett. Ez a tagozat 1993-ban indult Bubnó Tamás kezdeményezésére. Az itt tanulók heti egy alkalommal délutáni műhelyfoglalkozáson vesznek részt, valamint egyéni hangképzés órát kapnak. A liturgikus szolgálatot az Albertfalvai Szent Mihály-plébániatemplomban látják el, a Don Bosco Általános Iskola osztálymiséin, félévente 3-3 alkalommal.

Média:

 

Youtube csatorna: http://www.youtube.com/channel/UCfQEszafMgm6yTKc0N-N9ZQ

Koncertek, fesztiválok, előadások (2013. nyaráig bezárólag):

  • 1991. Nyugat-felvidéki koncertkörút — Nyitra, Nagyszombat
  • 1992. Sevilla (Spanyolország) — Expo-koncertek
  • 1993. Salzburg-i Ünnepi Játékok (Kodály: Psalmus Hungaricus)
  • 1994. Linz, Karlsruhe Theater-Festival — Melis: Song of the Pearl
  •  Amiens (Franciaország) — Polyphonic Contest of European Cathedral Choirs
    Két díj:
    1. Kortárs kompozíció legjobb előadása
    2. Az Air France különdíja
  • 1995. Prága — Szt. Vencel Egyházzenei Fesztivál
  •  Budapest – Gluck: Le cadi dupé — opera
  •  Székelyudvarhely — Kórusfesztivál
  • 1996. Kutna Horá (Csehország) — Egyházzenei Fesztivál
  •  Budapest — Gluck: Die Maienkönigin — opera
  • 1997. Budapest — Kodály: Psalmus Hungaricus (Solti György utolsó CD felvétele)
  •  Saarbrücken —Ungarn in Saarland Festival
  • 1998. Loreto (Olaszország) — Egyházzenei Fesztivál
  •  Budapest — Britten: Noé bárkája — opera
  • 1999. Ukrajnai Koncertkörút (Ushgorod, Mukacevo, Beregovo, Visk)
  • Budapest — 1. Magyarok Nagyasszonya Egyházzenei Fesztivál (ezt követően minden októberben)
  • 2000. Budapest — Dániel-játék
  •  Budapest — Fekete Gyula – Kroó András: Benedek-játék — ősbemutató
  •  Budapest — Purcell Fesztivál, Catherine Mackintosh-sal
  •  Sopron — Régi Zenei Napok, Bill Ives-szal és a Magdalen College kórusával (Oxford)
  • 2001. Strassbourg (Franciaország) – MAGYART Fesztivál
  •  Budapest és más vidéki városok — Kodály: Háry János
  • 2002. Bergamo (Olaszország) — Ungheria in primo piano Festival
  •  Nyíregyháza — Minifestival of Hungarian Children Choirs
  • 2003. Solothurn (Svájc), Ulm (Németország) — koncertek
  •  Czeştochowa – Gaude Mater Poloniae Festival
  • 2004. Felvidéki koncertkörút (Kassa, Bártfa, Eperjes)
  •  Pinczów (Lengyelország) — Első díj (Church Music Contest & Festival )
  •  Szigeti István: Requiem — ősbemutató
  • 2005. Svájci koncertkörút — St.Gallen, Wattwil, Basel
  •  Aggtelek-i Barlang Fesztivál — Dániel-játék
  •  Süssmayr: Der Namenfest — kantáta gyermekeknek
  • 2006. Budapesti Tavaszi Fesztivál — Mozart: Bastien és Bastienne
  •  Művészetek Palotája, Budapest: Steve Reich 70. születésnapi koncertje
  • 2007. Művészetek Palotája, Budapest — Ligeti: Lux Aeterna
  •  Szent Erzsébet misztériuma — oratorikus játék — Berlin, Eisenach, Budapest, Győr,
  •  Sárospatak, Nyírbátor
  • 2008. Budapest, Szomathely, Zerbst (Németország) — J. F. Fasch: Passio Jesu Christi
  •  Művészetek Palotája, Budapest — Csajkovszkij: Aranyszájú Szent János liturgiája
  • 2009. Pannonhalma, Arcus Temporum Festival — Csajkovszkij: Éjszakai virrasztás
  •  Budapesti Bach-hét, a Lutherania kórusával — J. S. Bach: Máté-passió
  • 2010. Művészetek Palotája, Budapest — Csajkovszkij: Diótörő, NFO zenekar, Kocsis Z.
  •  Fertőd, Esterházy Festival — Esterházy Pál és Gregor Joseph Werner kompozíciói
  • 2011. Bécs, Magyar Nagykövetség, Adventi hangverseny a Schola Cantorum Budapestiensis- szel
  •  Pannonhalma, Arcus Temporum — Saariaho, Stravinsky & Gesualdo művei
  • 2012. Budapest, Millenáris, Eötvös Péter: Madrigálkomédiák
  • Budapest-i Wagner Napok, Művészetek Palotája, Budapest, Tannhäuser — fiú szólisták – Fischer Á. vez

Diszkográfia:

  1. Church Music of Europe Vol. I. Plainchant and early polyphonie. Precd 9302. Preludio – 1993.
  2. Medieval Mass of the Blessed Mary, Palestrina: Missa Aeterna munera HCD 31583 –  Hungaroton,1995.
  3. G.J.Werner: Veperae de Apostolis, Vesperae de Confessoris, Litany HCD 31646 –  Hungaroton, 1996.
  4. Hungarian Contemporary Church Music, Works of Dobszay, Jeney, Sári, Sáry, Serei, Soós. HCD 31770, Hungaroton, 1998.
  5. Sir Georg Solti – The Last recording DECCA, 1998, 28945892924  (Agache, Daróczy, Budapest Festival Orchestra, Choir and Children Choir of Hungarian Radio and Television, dir. Sir Georg Solti) Grammy nominee
  6. G.J.Werner: Two Masses, Requiem, Te deum. HCD 32160 Hungaroton, 2003.
  7. Codex Sanblasianus – Medieval Mass for the feast of Annunciation Hungaroton 2004.
  8. J.F.Fasch: Passio Jesu Christi , NAXOS, 2008., 8.570326  (Zádori, Megyesi, Cser, Capella Savaria Baroque Orchestra, dir. Mary Térey-Smith)
  9. Contemporary Vespers – Works of Serei Zsolt & Zombola Péter, BMC, 2013, in prepare