Orgonákról – évfordulók ürügyén
Régi orgonáink megújulásáról tartott szimpóziumot a Magyar Egyházzenei Társaság január 17–18-án Budapesten, majd február 7–8-án Nagyváradon és Debrecenben. A rendezvény mintegy egy évtizede az első olyan szakmai összejövetel volt, mely az orgonabarátok, orgonaépítők, orgonisták számára fórumot nyitott ismerkedésre, közösségépítésre, szakmai tapasztalatcserére, és átfogó képet nyújtott az orgonaépítés aktuális helyzetéről.
Csaknem negyven évvel ezelőtt zárult le a Magyarországon található templomi orgonák felmérése és jegyzékbe vétele, melyet négy orgonaművész helyszíni szemlék formájában végzett el. 1993 októberében a Zenetudományi Intézetben sor került egy orgonás műemléki konferenciára, melyen – hazánkban első ízben – műemléki értékű orgonák megőrzéséhez és használatához szükséges irányelveket fektettek le. Az utóbbi évtizedekben számos műemlék vagy műértéket képviselő orgona restaurálására kerülhetett sor, és az orgonaépítészetben is jelentős minőségi fejlődés ment végbe, melynek során történelmi idők ideáljai éledtek újjá – hangzásban, megjelenésben, hagyományos eljárásokkal, technikai megoldásokkal –,
hivatalosan elismert, képzett szakértők kezdték meg működésüket, valamint orgonatörténeti tárgyú dolgozatok, cikkek, könyvek egész sora született.
2024. január 13-án közel húsz orgonista, egyházzenész és a témában érintett műemléki szakember találkozott Budapesten, hogy fontos restaurálási és hangszervédelmi kérdéseket vitassanak meg. A távlati tervek között területekre, illetve felekezetekre bontott műemléki orgonalista létrehozása, továbbképzések rendszeresítése, orgonarestaurálások tanulmányozása, továbbá a folyamatos párbeszéd érdekében rendszeres találkozások szervezése szerepelt.
2025 januárjában újabb szakmai találkozásra adott alkalmat a Budapest-Kálvin téri református templom orgonarekonstrukciójának tizedik évfordulója. Itt Jacob Deutschmann 1829-ben épített, később többször átépített orgonája újult meg, visszanyerve eredeti formáját és hangzását. Szintén kerek évfordulóhoz köthető a pusztaszabolcsi plébániatemplom barokk orgonájának restaurálása, az első igazán jelentős, örökségvédelmi szellemiségű hazai orgonafelújítás.
A szervezők az elmúlt húsz év jellegzetes példáin keresztül mutatták be a hazai orgonaépítés e termékeny időszakát. Témakörök, korszakok, műfajok köré csoportosítva beszélgettek a szakma egybegyűlt képviselői, orgonisták, orgonaépítők, orgonaszakértők és laikus érdeklődők. A sort a pusztaszabolcsi orgona nyitotta Sirák Péter és Varga László bemutatójával, Hajdók Judit pedig a sárospataki vártemplom barokk orgonájának helyreállítását ismertette. A pannonhalmi orgonagyűjtemény eddig restaurált XVIII. századi hangszereit Bors László mutatta be. Végül a Kálvin téri Deutschmann-orgona rekonstruálását Homolya Dávid ismertette. Ezt Bódiss Tamás orgonakoncertje követte, melyen a barokktól a romantikáig – Frobergertől Brahmsig – a hangszeren megszólaltatható művek széles skálája hangzott fel.
A romantika előtti, újjászületett eredeti hangszerek után másnap olyan új orgonákkal folytatódott a sor, melyek az elmúlt évtizedekben épültek fel történelmi terekben, ugyancsak a romantikát megelőző korok stílusában. Paulus Frigyes és Homolya Dávid a szári és vörösberényi orgonát, Hajdók Judit pedig az általa tervezett, és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. által épített zalaegerszegi orgonát mutatta be. A századforduló két kiemelkedő, restaurált, illetve rekonstruált hangszeréről, a Zeneakadémia Voit-orgonájáról, valamint a Mária-utcai jezsuita templom hangszeréről beszélgetett Szabó Balázs, Faragó Attila, Méhes Balázs és Horváth Márton Levente.
A szimpózium második része eredetileg szintén Budapesten lett volna, de Sepsy Károly, a debreceni Nagytemplom 95 éves korában elhunyt, nyugalmazott orgonista-kántorának búcsúztatása éppen erre az időpontra került. E gyászesemény miatt módosult a szimpózium programja, így a résztvevők személyesen is leróhatták kegyeletüket az elhunyt előtt, aki a XX. század második fele hazai orgonakultúrájának egyik meghatározó személyisége volt. Az orgonás szimpózium a program átszervezésével gazdagodott is, mivel így február 7–8-án több hangszert élőben megtekinthettek, sőt, ki is próbálhattak az érdeklődők.
A legörvendetesebb az első ízben megvalósult szakmai nyitás és kitekintés volt határon túlra. A nagyváradi székesegyház közelmúltban restaurált Országh Sándor-féle nagyorgonája és karorgonája, valamint újonnan épült itáliai reneszánsz ihletésű mellvédorgonája jó betekintést nyújtott a mai erdélyi és partiumi orgonaépítés magas színvonalába, képet adott a határon túli hangszerállományról és több jelentős erdélyi orgonaépítő műhely tevékenységéről. A hangszerek bemutatásánál Kristófi János orgonaművész-karnagy, valamint Bartis Szabolcs gyergyószentmiklósi orgonaépítő működött közre, majd Böcskei László nagyváradi püspök személyesen vezette át a csoportot a püspöki palotába, ahol a püspöki képtárban történt tárlatvezetés és agapé után megnyitotta az esti szimpózium-beszélgetést a rendelkezésünkre bocsátott auditóriumban. Itt a nap utolsó témaköreként bemutatásra került három nagyorgona, melyeket jelentősen bővítettek, átalakítottak, hogy a helyszínhez illő méretűek, valamint változatosabban használhatók legyenek. A budapest-fasori református templom orgonáját Pálúr János, a pécsi székesegyház nagyorgonáját Kovács Szilárd, a veszprémi bazilika hangszerét Homolya Dávid mutatta be. Mindhárom átépítést a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra végezte.
A szimpózium utolsó napján Debrecen közelmúltban bővített, illetve restaurált orgonáival ismerkedtek az érdeklődők. Elsőként a Szent Anna-székesegyház nemrég bővített Aquincum-orgonáját csodálhatták meg, ahol Dobos Mihály beszélt a hangszerről, a Kistemplom Aeris-orgonaműhely által restaurált Kiszel-orgonáját pedig Szabó Balázs bemutatókoncertjével ismerhette meg a csoport. A szimpóziumot Hajdók Judit előadása zárta „Angster József szellemében” címmel, melyben a nagy múltú pécsi orgonagyár több mint fél évszázados működését áttekintve értekezett a cég építette orgonák stílushű bővítésének problémáiról, bemutatva a Miskolc-Avasi református, a gödöllői evangélikus templom, valamint a balatonfüredi református Fehér templom Angster-hangszereinek átalakítását.
A szervezők tapasztalatai szerint az orgonás szakmai közösség igényli az ilyen találkozókat, megbeszéléseket. Ez hasonló események szervezésére ad ösztönzést. Az eredetileg tervezett, de elmaradt téma Egy ideál színeváltozásai – a „Bach-orgona” évszázada címmel külön rendezvény tárgya lesz, a tervek szerint április 5-én, a budavári evangélikus egyházközség kápolnájában. Az esemény, elsősorban vidéki érdeklődők kedvéért, a világhálón is megtekinthető lesz.
Bódiss Tamás, Homolya Dávid
Képek és videók az eseményről:
