Az elmúlt évben alulról jövő kezdeményezés eredményeképpen megalakult (és jelenleg bejegyzés alatt álló) ÉTHOSZ (Ének-zenét Tanítók Országos Egyesülete) 2020. február 14-én délután ülésezett, amelyen részt vett Rónaszékiné Keresztes Mónika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának zeneoktatásért felelős miniszteri biztosa és Lakner Tamás, a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának professzora. Az új NAT ismertetése és a gyümölcsöző beszélgetés után az ÉTHOSZ tagsága egyhangúlag (tartózkodás nélkül) a következő állásfoglalást fogadta el:
Az ÉTHOSZ február 14-i ülésén részt vevő tagsága és elnöksége az új Nemzeti Alaptanterv zenei részét alapvetően jónak, sőt kifejezetten inspirálónak tartja, a következő szakmai indokok alapján:
- a kodályi zenei nevelési elvek – amelyek a magyar zeneoktatásnak világhírt szereztek – ismét kellő súllyal jelennek meg az Alaptantervben és továbbra is megfelelő, biztos alapját képezik a magyar ének-zeneoktatásnak;
- Kodály szavaival: „Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. Erre az alapra épülhet olyan zenei műveltség, mely nemzeti, de lelket tár minden nép nagy alkotásainak.” Valóban ez lehet az egyetlen közös nevező a magyar ifjúság számára, amin minden további zenei építmény megalapozódhat és kiteljesedhet.
- az értékközpontú szemlélet hangsúlyozása ugyancsak kulcsfontosságú, hiszen a zenei nevelésben is – mint minden más oktatott tantárgyban – a szakmai szempontoknak kell elsőbbséget élvezniük, és a zene megítélését sem lehet divatnak, vagy egyéni ízlésnek/ízléstelenségnek, netán szubkulturális igényeknek alávetni;
- Minthogy „az ének-zenei nevelés speciálisan olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat is fejleszt, melyek hatással vannak egyéb, nem zenei képességekre is (transzferhatás)”, ezért az éneklés és a zenetanulás azok számára is kívánatossá, sőt szükségessé teheti az ének-zene művelését, akik ezt eddig esetleges, vagy felesleges időtöltésnek tekintették. Ezt a legújabb agykutatások is aláhúzzák (Hámori József, Freund Tamás);
- az új NAT kiemelt fontosságúnak tartja a kóruséneklést (szintén kodályi örökség), aminek elősegítése érdekében védett sávba helyezi a kórusfoglalkozások idejét;
- végül a zenei nevelés hatékonysága érdekében a megfelelő osztályokban (ahol csupán heti egy énekóra van, vagy annyi sem) törekszik az énekórák számának növelésére.
Összefoglalva tehát a fentieket, az ÉTHOSZ vezetősége és tagsága igen ígéretesnek tartja az új NAT ének-zenei tervezetét és nagy várakozással tekint a kerettanterv megjelenése elé.
