Egyházzene.huzene és liturgia

Kiadványok kosár tartalma
A kosarad jelenleg üres.

PremiCantores Gödöllő (egyházzenei szakképzés)

 

Oktatási alapok

A gödöllői premontreiek igényes liturgiavégzésén és a Premontrei Szent Norbert Gimnázium több mint két évtized óta színvonalas közismereti tanítási rendszerén alapuló hosszútávú oktatás, az egyházzenei szakképzés a 2005/06-os tanévben indult meg iskolánkban. Az elkövetkező tanév Isten segítségével így a szakképzés 10. tanéve lesz.
Léteznek az országban zeneművészeti szakközépiskolákon belül működő egyházzenei szakok, érettségi utáni egyházzenei oktatás, valamint egyházmegyei fenntartásban lévő különféle kántorképző intézetek, gimnáziumunk viszont egyházi iskolához szervesen kapcsolódó, a fenntartó szerzetesrend által támogatott, és ezzel együttesen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1998-ban engedélyezett, majd 2013-ban megújított 4+1 éves, az egyházzenész szakképesítés központi programját megvalósító oktatást kínál.

A képzés célja

A képzés középiskolai szintű zenei felkészítést nyújt, előtérbe helyezve az egyházi és liturgikus zenei ismeretanyag, műfajok és korok megismertetését. A képzés folyamán az elsődleges hangsúly az egyházzenei szakoktatáson van, melynek alapjául szolgál a premontrei szerzetesek folyamatosan énekelt, ünnepélyes liturgiavégzése (zsolozsma, szentmise). A képzés során a tanuló választhat a kántor-énekvezető, kántor-kórusvezető és kántor-orgonista szakirányok közül. A tanulmányaikat lezáró szakmai vizsga megfelelő előkészítést biztosít a tanulók számára felsőfokú egyházzenei továbbtanulásra, ill. általános zenei (pl. hangszeres, énektanár-karvezető stb.) továbbtanulásra.

A képzés

Egyházzenész szakképesítést adó 4+1 éves középiskolai egyházzenész szakképzés működik nyolc éve Gödöllőn, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium oktatási keretein belül, a Gödöllői Premontrei Perjelség mint szerzetesrend aktív közreműködésével és támogatásával. Mind az öt évfolyamon folyik az oktatás, egyszerre mintegy 23–25 tanuló részvételével. A 9.c, 10.c, 11.c és 12.c osztályok egyik része zenei és egyházzenei képzésben, a másik része pedig négyosztályos gimnáziumi oktatásban részesül, mely osztályok jól illeszkednek az iskolánkban már régóta kiválóan működő nyolcosztályos és a nyelvi előkészítős ötosztályos képzésekhez. A 13.c csoport tagjai közismereti érettségijük után szakképzési évüket végzik, melynek végén zenei és egyházzenei szakmai vizsgát tesznek.

Oktatási rend

A teljes „c” osztály egyik része egyházzenész szakképzést kap, másik része pedig – a már említett módon – gimnáziumi oktatásban részesül. Az osztály legtöbb közismereti órája együtt van. Csoportbontásban oktatott közismereti órák: angol nyelv, informatika, fizika, kémia, földrajz és biológia. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a szombati zenei oktatás megszűnt, a tanórák a hétköznapi tanrendben vannak. Az egyházzenei szakórák száma a 9–12. évfolyamig terjedően heti 6–12 óra, a záró szakképzési évben (13. évf.) heti 20–25 Az egyházzenei képzésben résztvevő évfolyamok latin (2 év) és angol (4 év) nyelvoktatásban részesülnek. A diákok a 12. osztály végén tesznek közismereti érettségit, a 13. évfolyam szakképzési év: felkészülés a szakmai vizsgákra (írásbeli, szóbeli és gyakorlati), valamint a felsőfokú felvételire. A közismereti és zenei-egyházzenei oktatás a gimnáziumban zajlik, a liturgia-gyakorlatok pedig a közeli premontrei plébánia-templomban és más templomokban folynak.

Akik már elvégezték…

Azok közül az egyházzenét tanuló diákjaink közül, akik négy vagy öt évet töltöttek el tanulmányaikkal iskolánkban, és tettek szakmai vizsgát tanulmányaik befejezése után, sokan folytatják tanulmányaikat felsőfokú egyházzenei vagy más zenei képzéseken. Közülük nyolcan a Zeneakadémia egyházzenei tanszakára mentek továbbtanulni, egy-egy volt diákunk pedig zongora, karvezetés, népzene, ének-karvezetés, valamint zeneelmélet szakon tanul tovább.

A felvételi

A képzésre olyan általános iskolás vagy gimnáziumi 8. osztályos növendékek jelentkezését várjuk, akik az előírt közismereti felvételi (központi magyar és matematika írásbeli), valamint a korosztályuknak megfelelő hittan felvételi mellett alapszintű zeneiskolai tudásukról is számot tudnak adni (ének-, hangszer- és szolfézs-tudás). Egyházzenei szakfelvételi nincs, mivel az alapfokú egyházzenei képzés még nem eléggé elterjedt az országban.
Szívesen vesszük, ha a zenei felvételi vizsga előtt bármikor (akár a nyílt nappal összekötve vagy más megbeszélt alkalommal) a jelentkezők előmeghallgatáson vesznek részt.

KONCERTEK, VENDÉGSZEREPLÉSEK, KIEMELT ÜNNEPI LITURGIÁK, VERSENYEK, HANGFELVÉTELEK

  • 2006. Budapest, Zeneakadémia Nagyterem – Barta Gergely: Deus Creator omnium
  • 2006. Vác – nagycsütörtöki krizmaszentelési mise férfiakkal (minden évben)
  • 2007. Gödöllő – Csillag-játék, középkori vízkereszti liturgikus játék (minden évben)
  • 2008. Gödöllő és más helyszínek – Dániel-játék, középkori liturgikus dráma (évente-kétévente)
  • 2008. Kassai (Szlovákia) vendégszereplés a Budapesti Énekes Iskolával együtt
  • 2008. Chemnitz-i (Németország) vendégszereplés a Budapesti Énekes Iskolával együtt
  • 2008. IX. Országos Rajeczky Benjamin Gregorián Verseny
  • 2009. A Gödöllői Kántorátus megalakulása
  • 2009. X. Országos Rajeczky Benjamin Gregorián Verseny
  • 2009. Gödöllő – A. Vivaldi: Gloria (a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral) több alkalommal
  • 2010. Gödöllő – A. Vivaldi: Magnificat
  • 2011. Budapest, Hermina-kápolna – Vesperás és koncert Liszt Ferenc 200. születésnapján
  • 2011. Gödöllő – Országos Liszt-vetélkedő megszervezése zeneművészeti szakközépiskolák számára
  • 2011. Gödöllő – W. A. Mozart: Koronázási mise (a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral)
  • 2012. Közreműködés a „Hangzó népzsolozsmák” DVD-ROM elkészítésében
  • 2012. Gödöllő és Budapest – J. Haydn: Harmoniemesse (a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral)
  • 2013. Gödöllő – Országos Egyházzene-pedagógiai Konferencia
  • 2014. Gödöllő – H. Purcell: Tündérkirálynő (a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral)

 

KIADVÁNYAINKRÓL

 

A Scholaria Præmonstratensia (Premontrei Iskolai Füzetek) a középiskolai egyházzenei oktatást és egyházzenei gyakorlatot segítő szöveges gyűjtemények és kottás kiadványok sorozata. Célja, hogy elősegítse a tanulók számára az elsajátítandó tananyag minél könnyebb befogadását, valamint a tanárok számára mindezek közvetítését. A sorozatban megjelenő énekek, zeneművek, liturgikus szövegek, dokumentumok és magyarázatok egy olyan egyházzenei tradíciót képviselnek, mely a római katolikus egyház tanítása szerint szent, egyetemes és művészi módon jelenik meg a gregorián énekekben, a többszólamú egyházzene különféle műfajaiban, valamint az európai és magyarországi népénekhagyomány legnemesebb darabjaiban. Mindezek mellől nem hiányozhatnak az általános zenei képzés alapját képező világi zene remekműveinek szemelvényei sem.
A kiadványsorozat tekintettel kíván lenni a különféle középiskolai évfolyamok általános és elvárható teherbírására, valamint az egyes tanulók és a templomi kórusok liturgikus felkészültségére.

Balogh Piusz, sorozatszerkesztő

I. Latin liturgikus szöveggyűjtemény

A Latin liturgikus szöveggyűjtemény öt nagy fejezetben (Általános rész; Bibliai eredetű szövegek; Himnológia; Euchológia; Liturgikus játékok) ad eligazítást a katolikus egyház két nagy liturgikus cselekményének, a szentmisének és a zsolozsmának legfontosabb latin szövegei között, valamint az ezekhez kapcsolódó liturgikus és paraliturgikus események világában. A szövegválogatás amennyire természetes módon összpontosít a legfontosabb alapszövegekre, annyira szabadon tekint azon részletek irányába, melyek egy meghatározott szerzetesi és iskolai közösség leggyakrabban használt szöveganyagává váltak néhány év leforgása alatt. A kötetben szereplő magyar fordítások a könnyebb megértést szolgálják. Nagy részük megtalálhatók a különféle megjelölt kiadványokban, de vannak saját fordítások is. Az Éneklő Egyházban és a Graduale Hungaricumban könnyen elérhető liturgikus szövegek fordításait nem közöltük.
Jelen szöveggyűjtemény első és utolsó közös, kiadott munkája a két szerkesztőnek, a Premontrei Gimnázium két tanárának. Martin Judit tanárnő váratlan és korai halála pótolhatatlan hiányt teremtett. E hiány csökkentésére szolgáljon mégis az általa oly nagy szeretettel gondozott, fontos megjegyzésekkel ellátott és gondosan összegyűjtött válogatás.

Balogh Piusz

II. Barta Gergely: Parvus liber hymnorum

A Parvus liber hymnorum (Himnuszok kis könyve) 2010 januárjában készült el. 14 tétele a Premontrei Antifonále himnuszdallamain alapszik. Valamennyi alkalmas liturgikus megszólaltatásra és – az egyes tételek terjedelme és egymástól igen különböző technikai követelményei miatt – iskolai kamaraéneklés céljaira is. A tételek a bennük alkalmazott kompozíciós technika alapján párokba rendeződnek. Intonáció szempontjából a VI. és IX. a legkönnyebb. A VII. és VIII. kis gyakorlással szintén könnyedén énekelhető. A II. és XIII. darabban inkább a ritmusképletek jelentenek feladatot, akárcsak a IV. és XI. tételben. A III. és V., valamint a X. és XII. tételpárok már a középiskola felsőbb évfolyamainak technikai felkészültségét igénylik, az I. és XIV. tétel pedig kifejezetten nehéz feladat, kivételes képességű énekesek számára. A módosítójelek az I., III., V., X., XII. és XIV. tételben csak egy hangra, a II., IV., XI. és XIII. tételben az egész ütemre érvényesek.
Kompozícióimat a Scholaria Præmonstratensia részeként szeretettel bocsátom a gödöllői Premontrei Gimnázium egyházzenész növendékei és valamennyi liturgikus kórus rendelkezésére.

Barta Gergely

III. Népének szöveggyűjtemény

Kiadványunk a Dobszay László és Németh István által összeállított, és a Magyar Egyházzenei Társaság gondozásában 1997-ben megjelent A magyar népének népzenei felvételeken című nyolc hangkazettás kiadványhoz készült szöveges melléklet. Jelen szöveggyűjteményben a fent említett kiadványban szereplő összes hangfelvétel szövegei, illetve gyűjtési adatai megtalálhatók.
A népének tantárgy középiskolai tanítása során merült fel az igény e szöveggyűjtemény létrehozására. A hangfelvételek teljes befogadása és feldolgozása nem történhet meg egy kísérőfüzet nélkül, hiszen a felvételek szövegei sokszor első hallásra nem, vagy csak töredékesen érthetők. A szöveggyűjtemény segítségével sokkal kezelhetőbb, kézzelfoghatóbb az anyag, az énekszövegek egyéb irodalmi kiadványokkal való összehasonlítása is lehetővé válik. Az 1997-ben kiadott hangzó anyag Dobszay László: A magyar népének I. című, 1995-ben megjelent egyetemi tankönyvéhez készült melléklet, így e kiadvány a „melléklet melléklete”. A mintegy 300 hangfelvételt tartalmazó válogatás szinte minden adata meghallgatható a Zenetudományi Intézet internetes adatbázisán (db.zti.hu), a kottás lejegyzések többsége pedig visszakereshető a Szendrei–Dobszay–Rajeczky: XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben című kiadványban.
Az énekszövegek fölötti adatok jelzik a kazettáról CD-re kiírt felvételek sorszámát és a felvétel időtartamát. Ezután következnek a gyűjtés adatai: a falu- és vármegyenevet a szokásoknak megfelelően az 1907-es helységnévtár elnevezései szerint adtuk meg. Az adatközlők és gyűjtők neve után a vastagon szedett háromjegyű szám A magyar népének I. című tankönyv tételszáma. Itt az adott ének részletes története olvasható, illetve egyéb kiadványokban (RMDT I–II, MNdTK, MNT, RMKT, MIR, CGH stb.) fellelhető előfordulására találhatók utalások. A felvételek archiválási száma az internetes vagy egyéb adatbázisokban (MTA–ZTI ún. „nagyrend”) való visszakeresést segíti elő.

Kocsis Csaba

IV. Hangzó népzsolozsmák

A Népzsolozsmák című kottás kiadvány 1990-ben jelent meg először a Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom kiadásában, majd néhány évvel később változatlan tartalommal, de új kiállításban látott ismét napvilágot. Az „Énekes Zsolozsma az Esztergomi Breviárium alapján” sorozat első kötete az ezredéves magyar gregoriánum zenei világából merít és nyújt egyszerű dallamokat magyar nyelven, valamint kis zsolozsmává egyszerűsített formája által kompatibilis belső struktúrát tart fenn az egész nyugati kereszténység legkülönfélébb zsolozsmahagyományaival. A kötet az Éneklő Egyház (1984) énekeskönyvben található népzsolozsmás vesperások és halotti virrasztás továbbfejlesztése, mivel kellő számban és elosztásban tartalmaz a keresztény nép által anyanyelven énekelhető imaórákat kis zsolozsma formában. Ezek nem mások, mint a nagyobb ünnepekre és a különféle liturgikus időszakokra könnyen megtanulható vesperások, laudesek, virrasztó zsolozsmák (matutínumok) és kishórák, melyeknek száma a különböző választási lehetőségekkel együtt közel száz féle zsolozsmahóra.
A Hangzó népzsolozsmák DVD és kísérőfüzet létrejöttével a fent említett énekes zsolozsmaanyagot a maga teljességében meghallgatható és megtanulható formában adjuk közre. A felvételek elkészítésének a részletekben is hallható változatossága pedagógiai célzatú, és segítséget kíván adni az énekelve zsolozsmázni kívánó közösségek számára, a liturgiát zenei tudásukkal vezető kántoroknak és orgonistáknak, de a liturgiát vezető papságnak is. Az élő liturgikus alkalmak és a felénekelt zsolozsmák hangrögzítése által összetett tapasztalat szerezhető a különféle közösségek és terek hangzása felől, a hangmagasság, a zsoltározás tempója, az előéneklési lehetőségek és az orgonával vagy harmóniummal való kíséret változatosságai oldaláról, valamint az egyes zsolozsmarészek számára évszázadok óta megkomponált többszólamú éneklés beépítéseinek lehetőségeiről.
A hatalmas énekelt anyagban a tájékozódást a különféle mutatók segítik.

Balogh Piusz

V. Paksa Katalin: „Énekeltem én…”

Kiadványunk elsősorban a középiskolákban, gimnáziumokban folyó népzenetanításhoz kíván segítséget nyújtani. A tizenéves korosztály számára rendkívül fontos, hogy az elsajátítandó tananyaghoz érzelmileg is tudjon viszonyulni. A fényképekkel illusztrált, összesen 26 kiváló népi énekes élettörténetét bemutató könyv ezt a célt kívánja elősegíteni. A tankönyv egy 1995–1997-ben elhangzott, rövid epizódokból álló rádióadás-sorozat többszörösen bővített és átszerkesztett változata. Az „Énekeltem én…” Paksa Katalin népzenekutató műsora volt. Az ő szíves hozzájárulásával és útmutatásai alapján szerkesztettük a hangzó anyagot tankönyvvé, melyet az énekesekről készült portréfotók díszítenek, és amelyhez egy 181 eredeti népzenei felvételt tartalmazó CD-melléklet is tartozik.
A könyv célja annak bemutatása, hogy minden egyes általunk szeretett és ismert népdal mögött keményen dolgozó, az élet által sokszor meggyötört, nehéz sorsú parasztember áll, aki az ő saját közösségében is kiemelkedő tudású előénekesnek számított. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők a mai, magyar népzenén felnövekvő generációk példaképei. Az ő csöndes, tisztességben és munkával eltöltött életüknek állít emléket ez a kis gyűjtemény.

Kocsis Csaba

Galéria