Egyházzene.huzene és liturgia

Kiadványok kosár tartalma
A kosarad jelenleg üres.

Beszámoló a MET 2017 tavaszán rendezett eseményeiről

Dátum: 2017.08.01.
Kategória: Társasági hírek

Beszámoló a MET 2017 tavaszán rendezett eseményeiről

Társaságunk ez év tavaszán két ízben hívta össze tagjait.

Március 17-én, pénteken ünnepi ülést tartottunk a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dísztermében a Magyar Egyházzenei Társaság megalakulásának 25. évfordulóján.

Ezen a reggeli közös imaórát (prima) követően „A MET negyedszázada” címmel felekezeti beszámolók formájában (Ecsedi Zsuzsa, Balogh Piusz, Bubnó Tamás, Bódiss Tamás) tekintettünk vissza az elmúlt időszak, illetve két és fél évtized fontos eseményeire. Az összegzéseket kerekasztal beszélgetés követte, melyen „A MET jövője” címmel beszélgettünk feladatainkról, kérdéseinkről, a társaság kereteiről, a tagság építéséről. Az ebédszünetet követően, du 3 órától a Belvárosi Szent Mihály-templomban készültünk Nagyböjt 2. hetének pénteki szentmiséjére, melyet a Premontrei Kántorátus, valamint Kocsis Csaba és Farkas Domokos vezetésével énekeltünk, majd du 5 órától a Deák téri evangélikus templomban az egy órával később el is énekelt protestáns vesperát néztük át, melyet a böjti Reminiscere vasárnap anyagából állított össze és vezetett Bence Gábor, Ecsedi Zsuzsa, valamint Tüzes Marcell.

A MET helyzetének értékelése, javaslatok a jövőre előre tekintve

A délelőtti ünnepi ülés felszólalói hangsúlyozták, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a társaságból kiindulva vagy annak támogatását élvezve sok kezdeményezés indult el, melyek közül a legtöbb megtalálta a maga szervezeti kereteit. A társaság tevékenysége közvetett vagy közvetlen módon pozitív hatással volt az egyes felekezetek belső egyházzenei életére is. A MET látszólag ezzel betöltötte küldetését, ám éppen e szerteágazó, sokféle munka igényi azt, hogy legyen egy szervezet, mely hídszerepet játszik közöttük és tágabb területet összefogva segíti az egyes munkaágak szakmai színvonalának megőrzését, annak érvényesítését. Hiánypótló tevékenységeinket a jövőben is folytatni kell, Ilyen mindenekelőtt a Magyar Egyházzene folyóirat, melynek létét és működését az eddigi 23 évfolyamot követően sürgős feladatunk újragondolni és válsághelyzetből kisegíteni. Ilyen továbbá az Egyházzenei füzetek sorozata, mely az utóbbi években orgonás kötetekkel, legújabban pedig a protestáns műzenei sorozattal, de más egyéb kiadványokkal is bővült. Végül a társaság működésének harmadik, továbbra is nélkülözhetetlen eleme a szakmai rendezvények – kongresszusok, szakmai programok, kurzusok stb – rendezése. Működésével és tevékenységével egyesületünk nemcsak a felekezetek közötti, hanem a határokon átívelő Kárpát-medencei kapcsolatokat is segíti és életben tartja, segítséget nyújtva plébániai és egyházközségi kántoroknak és egyházzenészeknek, hogy mindennapi munkájukban megtalálják a valódi liturgiai-zenei szempontok megvalósításának módját.

Ünnepi ülésünk több felszólalója megállapította: szembe kell néznünk azzal, hogy nem olyan értékeket vallunk, melyekkel népszerűséget lehetne ma szerezni. Mégsem tehetünk mást és ennek érdekében vállalnunk kell a hátrányos helyzeteket, észszer keretek közt akár a konfrontációt is, mert felülről kapott feladatunknak csak így tehetünk eleget.

A működés, kapcsolattartás új lehetőségei, formái

Fontos gondolatként fogalmazódott meg, hogy működésünket, munkánkat a mai tömegkommunikáció eszközeit is mértéktartóan felhasználva láthatóvá kell tennünk! Ez figyelemfelhívást, a mai zenei és egyházi életben való jelenlétet is jelenti, másrészt megkereshetővé, megtalálhatóvá kell válnunk, főleg azon vidéki és határon túli kántorok, egyházzenészek irányában, akikkel a személyes kontaktust nehéz tartani. A világháló nyújtotta lehetőségek (honlap, hírlevél, webshop, közösségi oldalak stb) a MET kinyújtott karja lehet. Éppen ezen új eszközök segítségével lehet és kell – következő célként – az új generációt, a most felnövekvő fiatalságot megszólítani, őket a lehetséges módon aktivizálni, munkatársakként bekapcsolni. Segíteni kell, hogy helyüket, feladatukat a társaságon belül és saját egyházukon, közösségeiken belül is megtalálják.

A kapcsolattartás új formáinak kialakítása nélkülözhetetlen a tagság megtartása illetve újraszervezése érdekében is. A márciusi ünnepi ülést követően a honlapon egyszerű lehetőség van regisztrálni, a társaság tagjának jelentkezni, hírlevélre feliratkozni. Újra kellett indítani a tagsági listát és ennek során előző – tavaszi – körlevelünkben kértük, hogy elektronikus módon mindenki regisztrálja magát, valamint erre hívja fel az ismeretségi körében lévők figyelmét is. Az új regisztráció során a társaságnak jelenleg kb 90 tagja van.

A MET rendes éves közgyűlésére, a 2016. évi pénzügyi és szakmai beszámoló elfogadására, valamint a tisztújításra június 9-én, péntek este 6 órakor a Fasori Evangélikus Templomban került sor.

Új kiadványok ismertetése

A közgyűlés kezdetén a hivatalos napirendi pontokat megelőzve az utóbbi időben megjelent kiadványok bemutatása történt meg.

  1. Az „Organum officians” III-dik, francia barokk orgonatételeket tartalmazó dupla kötete a korábbi kiadványhoz hasonlóan kifejezetten az átlagos magyar orgonatípusra válogatva ad közre összesen 116, hangnemileg sorba rendezett tételt. A gyűjteményben egy manuálon is játszható szóló tételek (duó, trió stb), valamin plénum jellegű darabok találhatók. Az izgalmas, általában körünkben ismeretlen zenei stílus megközelítését és a hiteles előadásmód elsajátítását a reegisztrációt, tempóválasztást, előadási manírokat tárgyaló bő előszó segíti, melyet a válogatást is elvégző Enyedi Pál írt.
  2. A „Kórusművek” sorozatban a Protestáns műzenei antológiák I. kötete (A lutheri reformáció első évszázadának korálfeldolgozásai), valamint – nem a társaság hivatalos kiadványaként, de oda kapcsolódóan – a Genfi zsoltárok a 16-17. századból című kiadványok a reformáció emlékévhez kapcsolódva születtek meg. Előbbit Ecsedi Zsuzsa, Soós András és Bence Gábor, utóbbit Papp Anette szerkesztette. Azóta megjelent az antológiák II-III. füzete (Korálfeldolgozások és motetták a lutheri reformáció második évszázadából, illetve Korabarokk egyházi koncertek és kantáták) Bódiss Tamás és Dinyés Soma közreadásában.
  3. Horváth Márton Levente doktori munkája, az „Egy műfaj illegalitásban” 1949-1969 között keletkezett, ma is általánosan ismert vagy éppen ismeretlenségben maradt magyar misekompozíciókat ismertet és elemez a zeneszerző-egyházzenész szemével.
  4. Kovács Andrea: Szekvenciák a középkori Magyarországon című két kötetes munkája Rajeczky Benjámin korábbi kutatásaiból kiindulva tár fel és közöl új eredményeket. Mindenekelőtt nagy mennyiségű szöveganyagot vizsgál és tesz közzé, évtizedes kutatás eredményeképpen terjedelmes szöveggyűjtemény formájában, illetve egy elemzéseket és áttekintést tartalmazó másik kötetben.

Közgyűlés és tisztújítás

A második időpontban – 18.30-kor – már határozatképes közgyűlésen beszámoló hangzott el az ünnepi ülésről, valamint a társaság 2016-os működéséről és ennek pénzügyi vonatkozásairól. A pénzügyi beszámoló lényege szerint a társaság anyagi helyzete egyensúlyban van, de ennek megtartása érdekében a kontroll a jövőben is szükséges.
Mindezek mellett gondolni kell a rendszeres feladatot végzők – a megválasztandó titkár, valamint a könyvterjesztést végző Rudolf Krisztina – munkájának anyagi megbecsülésére is. A polgári törvénykönyv 3 évvel ezelőtti változása minimálisan 3 fős elnökség (elnök, alelnök, titkár) megválasztását írja elő. Alapszabályunk további 3 főt jelöl meg – megbeszélés szerint ez most a folyóirat szerkesztője, a mindenkori tanszékvezető és a keleti egyházak képviselője. A létszámát tekintve kisebb vezetőség az operatív működést tekintve is optimálisabb, melynek munkáját a tagozatok vezetői és más, esetileg megbízott személyek segíthetik.

A tisztújítási folyamat kezdetén – melyet Enyedi Pál vezetett le – tagozatok vezetői sorra úgy nyilatkoztak, hogy lemondanak tisztségükről. Az orgonás tagozat vezetésére javaslatként Homolya Dávid neve hangzott el, aki a jelenlevőknek röviden bemutatkozott. (Homolya Dávid Basel-ben, a Schola Cantorumban szerzett orgonaművészi diplomát, majd Trossingenben „Organ Expert” orgonaszakértői fokozatot. Európai és Kárpát-medencei tapasztalatok birtokában eddigi nagyobb munkái: Gelence, Bp-Kálvin tér, Budavár, Szár, Mátraverebély) Elmondása szerint több tekintetben is szeretné az orgonás munkát megeleveníteni. Egyik fő törekvése, hogy régi korok orgonáinak rekonstrukcióját a hangszer mai liturgikus használatának szempontjaival összhangba hozza.

Mivel a tagozatok vezetőjüket maguk választják meg, a közgyűlés titkos szavazás útján csak 6 tagú elnökséget választott a következő eredménnyel: Elnök: Balogh Piusz, alelnök, Bódiss Tamás, titkár: Werner Ágnes, további elnökségi tagok: Dobszay Ágnes, Bubnó Tamás és Déri Balázs.

A közgyűlés egyöntetű köszönettel és nagy tapssal köszönte meg Meszéna Beáta eddigi titkári munkáját, melyet messzemenő figyelmesség, áldozatvállalás jellemzett.